Skip to main content

Úrnapja – Fronleichnam

Kategória nélkül
Az úrnapja, teljes nevén az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe. Magyarországon és több más országban (például Angliában és Walesben) a húsvéti időt lezáró pünkösdvasárnap után két héttel tartják. Jellemzően körmenet kapcsolódik hozzá.
 

Ausztriában, Németország és Svájc bizonyos részeiben, Brazíliában, Dominikában, Horvátországban, Lengyelországban, Spanyolországban, Trinidad és Tobagóban és Portugáliában munkaszüneti nap.

Elsősorban katolikus ünnep, de az Anglikán Közösség tagegyházai közt is ismert: az angol anglikán egyház a „Szent Egyesülésért való hálaadás napjaként” (Corpus Christi) ismeri, de nem főünnep. Ünnepli az Ókatolikus Egyház és a latinizált keleti katolikus egyházak is.

A kifejezést a református egyház más értelemben használja, mégpedig Jézus feltámadására emlékezve (ami a hét első napján történt) a vasárnap megjelölésére.  

Elterjedt szokás ezen a napon a körmenet és a sok virágdísz, virágszőnyeg, a virágokból állított sátrak, oltárok. Egyes településen a megszentelt ágakata ház négy sarkába tűzték, védelmet remélve a villámcsapástól. Máshol az ágakat az istálló felé helyezték, hogy az állatok védelmet, áldást nyerjenek, vagy éppen a beteg gyermekek fürdővizébe tettek az úrnapi virágokból. Vannak olyan falvak, városok, ahol ezen a napon a templom körüli utcákat virágszőnyeggel díszítik