2020
május 06

Beilleszkedés

Beilleszkedni egy új munkahelyen, kinek könnyebben, kinek nehezebben megy – nem vagyunk egyformák. Gondolom nem meglepő állítás, hogy külföldön ebből a szempontból is kicsit nehezebb helyzetben vagyunk, mint itthon.
Külföldiként, kevesebb nyelvtudással nehezebben fogadnak be, még akkor is ha kedves, elfogadó kollégák közé kerülünk. Németországban egyre több külföldi él, manapság már nem meglepő, hogy a munkatársaink nagy része nem német. A kommunikáció egymás között viszont németül folyik!  Nekem az elején a legnagyobb problémát az akkori gyengébb nyelvtudásom okozta, hiába tanultam németül a középiskolában, az életben más. Szerencsére nagyon kedves kollégák közé kerültem, és szerencsés véletlennek köszönhetően volt egy magyar kolléganőm és egy magyar műszakvezető is a csapatunkban, aki sokat segített nekem az elején. Munkaidőm nagy részét viszont német és egyéb nemzetiségű kollégáim között töltöttem, tehát nekem kellett megbirkózni a napi feladatokkal egy német nyelvű környezetben.  És hiába voltak kedvesek és segítőkészek, a rohanó stresszes munkában (vendéglátás) nem mindig volt türelmük hozzá, hogy lassan és érthetően magyarázzanak nekem, az utasítások gyorsan hangzottak el, és nekem helyt kellett állnom. Szerencsére sikerült megállnom a helyem. A legfontosabb szabály, amit meg kellett tanulnom, hogy merjünk visszakérdezni, ha nem értjük, amit mondanak. Sajnos az elején csak kedvesen mosolyogtam, és reménykedtem, hogy nem olyan fontos, amit mondanak. Nyilván hamar rájöttek, mert nem csináltam meg amit kértek, vagy mást csináltam helyette. Eltelt egy kis idő, mire rájöttem, hogy nem ciki visszakérdezni, vagy megkérni, hogy lassabban beszéljenek hozzám. Ezzel a problémával nem voltam egyedül, később én is többször tapasztaltam, hogy a németül gyengébben beszélő munkatársak hasonlóképp kezelik a szituációt.

A másik íratlan szabály, hogy társaságban az ország nyelvén, azaz Németországban németül beszéljünk. Elég nehéz, ha van egy magyar rajtunk kívül a társaságban, akivel egymás között nyilvánvalón magyarul beszélünk. Egy német társaságban nem illik. Ezt a szabályt többször tapasztaltam, hogy mások is betartják, nem kezdenek el más nyelven beszélni előttünk, amit mi nem értünk. Nyilván kivételt képez ez alól, ha valaki nem ért jól németül, és mi fordítunk, bár akkor is illik mondani, hogy „Egy pillanat, csak fordítok” A németek is korrektek szoktak lenni, ha van a társaságban külföldi, aki kevésbé beszéli a nyelvet, lassan és érthetően beszélnek még egymás között is, hogy a külföldi is megértse.